A hétvégi Intel Extreme Masters tornán Vizicsacsi és az Unicorns of Love végre megmutatta, hogy miért kell odafigyelni rájuk. Maximálisan sikerült meghálálniuk a szurkolók csapatba vetett bizalmát, hiszen egészen a döntőig robogtak, lenullázva (!) nem csak a mexikói Lyon Gaminget, de az amerikai bajnok TSM-et is. De még hogy! 

Igaz, hogy a fináléban alulmaradtak a Cluod9-al szemben, de azért valljuk be magunknak: a jelenleg legstabilabb nyugati csapatról beszélünk (ők az egyetlen csapat NA-ben, de még az EU-ban is, ahol nem volt játékosmozgás már hosszú hónapok óta), akiknek több évnyi LCS és két világbajnokságnyi tapasztalat van a hátuk mögött. És akkor még nem beszéltünk Lemonnation mágikus füzetéről. Aki fent bírt maradni vasárnapról hétfőre virradóra, az láthatta, hogy játéktudásban egy szinten volt a két csapat, egyedül a rutin az, ami hiányzik még a Unicornsból. 

Fakertől kezdve Dyruson át Krepoig szinte kivétel nélkül odavolt minden profi a csapattól, két nap alatt több tízezer követőjük lett a különböző közösségi média oldalakon: gyakorlatilag ismertek lettek nemzetközileg a League of Legends közösségben.

És talán most jött el az a pillanat, amikor az UOL-nak szüksége lenne még egy-két coachra, menedzserre: a hirtelen jött sztárságot mindig nehéz kezelni és innentől minden meccsnél benne van a pakliban, hogy meg kell felelni a szurkolóknak, mindig hozni kell minimum ugyanazt a szintet, mint amit lassan megszokhatunk tőlük: meglepő pickek (TF jungle, Poppy top), agresszív játékstílus még vert helyzetben is. Sheepy egyedül nem fog tudni ennyi munkát végezni, szóval itt az ideje a csapat bővítésének.

Az UOL magasra rakta a lécet és hatalmas feladatot vett a vállára, aminek most nagyon örül a teljes scene, mert végre felrázhatják az utóbbi hónapokban inkább csak a Fnatic és az Alliance párharcáról szóló EU LCS-t. Reméljük, bírják majd az ezzel járó terhelést. Én nagyon drukkolok nekik.